top of page

Magyar Filmklub

2021. szeptember 24. 19 órakor

(Freiburg, Kleineschholzweg 5, 79106 Freiburg/Stühlinger)

az estét a 100 évvel ezelőtt

1921. szeptember 27-én született Jancsó Miklós munkásságának szenteljük.


Érdeklődni a 0761 15543056 -os telefonszámon lehet.

3G, 1,5m Abstand,

Kontaktverfolgung, Desinfizieren und Lüften


19:15 "Jancsó Miklós - dokumentumfilm" 65 perc


20:25-20:40 szünet


20:40-21:56 Szerelmem Elektra - magyar filmdráma, 76 perc, 1974

A film a modern ember szemszögéből dolgozza fel a zsarnoksággal szemben lehetséges magatartásformákat. Elektra és Oresztész nemcsak az igazság és a törvény, hanem a forradalom nevében is küzd az elnyomás ellen. Aegisztosz trónralépése - az őszinte igazmondás - napján a nép hallgat, csak az "eszelős" Elektra lázít fivérére, Oresztészre várva, aki el is jön és bosszút áll apjuk gyilkosán. Aztán a testvérek egymás életét is kioltják, hogy főnixmadárként ott támadjanak fel, ahol szükség van a szabadságra.

----------------------------------------------------------------------------------

Aegisztosz (Madaras József) 15 évvel ezelőtt megölte Agamemnónt és elfoglalta trónját. Hatalomra kerüléséről minden évben látványos ünnepség keretében emlékeznek meg. Az igazmondás napján mindenki szabadon elmondhatja véleményét, de a nép hallgat, csak az eszelősnek tartott Elektra (Törőcsik Mari) lázítja az embereket a zsarnok ellen. Testvére, Oresztész (Cserhalmi György) visszatérésére vár, aki majd bosszút áll apjuk gyilkosán.

----------------------------------------------------------------------------------

A Szerelmem, Elektra Jancsó Miklós formailag legbravúrosabb alkotása. A mindössze 12 beállításból álló film csúcsra járatja a hosszú snittekkel, elvont szimbólumokkal és koreografált mozgásokkal operáló jancsói stílust. A film egyben a rendező hetvenes évekbeli paraboláinak is a betetőzése, amelyben már teljesen absztrakttá válik a történet, és a jelentést a cselekmény helyett a vizuális szimbólumok, a tömegmozgások és a bonyolult képi kompozíciók hordozzák.

----------------------------------------------------------------------------------

A feltámadt Oresztész és Elektra elrepül egy vörös helikopterrel, amely a főnixként feltámadó forradalmat szimbolizálja. Elektra az eljövendő forradalomról mond patetikus beszédet. Jancsó Gyurkóval és Hernádival is megíratta a monológot, és végül az idealistább Gyurkó-szöveget használta a szkeptikusabb Hernádi-verzió helyett. A film megosztotta a szakmát és a nézőket – sokan úgy vélték, Jancsó már csak önmagát ismétli –, de a befejezés különösen sok kritikát kapott. A vörös helikopter kisebbfajta botrányt kavart: a kritikusok úgy érezték, az anakronisztikus helikopter kilóg a film szimbólumrendszeréből. Azok közül pedig, akik a hatalmát az ’56-os forradalom eltiprására alapozó Kádár-rendszer kritikáját értékelték a filmben, sokan nem tudtak azonosulni a baloldali forradalmat váró, utópisztikus lezárással.

Jancsó Miklós a rendszerváltás után a vörös helikoptert vörös faroknak, vagyis félrevezető lezárásnak nevezte, s arról beszélt, hogy a szabadságot nem lehet egyszerűen csak deklarálni: a valódi függetlenséghez független emberek is kellenek, vagyis az emberek gondolkodás- és viselkedésmódjának is meg kell változnia. Így kérdésessé válik a film happy endje: a tömeget az utolsó képkockán is lovasok fogják körbe, és ugyanúgy kötött mozgásokat végeznek, mint amikor a diktatúrát ünnepelték. Vajon ennyi év elnyomás után meg tud születni a függetlenül gondolkodó ember?

----------------------------------------------------------------------------------

Tragédia 2 részben Szereplők: 5 férfi, 3 nő Bemutató: 1968, Nemzeti Színház A drámai parabolában, amely motívumait a görög mitológiából meríti, a felszabadulás diadalmas pillanatát súlyos egyéni tragédia követi: a győztes Oresztész kénytelen saját kezével megölni legfőbb szövetségesét, imádott testvérét, Elektrát. Elektra ugyanis a város kollektiv bűnösségéről meggyőződve a permanens bosszú elvét vallja, míg Oresztész azt akarja, hogy annyi szenvedés után az elnyomás alól felszabadult nép végre békében és ssabadságban élhessen. A nagyerejű, aktuális érvényű gondolatoktól fesszülő konfliktus szűkségképp torkollik személyes tragédiába, de ez a tragédia a nép, a közösség tragédiáját hárítja el. ---------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------- Nagyjátékfilmek

Csillagosok, katonák (1967)

Csend és kiáltás (1967)

Fényes szelek (1968)

Sirokkó (1969)

A pacifista (1970)

Technika és rítus (tévéfilm, moziban is vetítették) (1971)

Még kér a nép (1972)

Szerelmem, Elektra (1974)

Róma visszaköveteli Cézárt (tévéfilm, moziban is vetítették) (1974)

Magyar rapszódia (1978)

Allegro Barbaro (1978)

A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon (1981)

A hajnal (1985)

Jézus Krisztus horoszkópja (1988)

Isten hátrafelé megy (1991)

Kék Duna keringő (1992)

Anyád! A szúnyogok (2000)

Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (2001)

Kelj fel, komám, ne aludjál! (2002)

A mohácsi vész (2004)

Ede megevé ebédem (2006)

Oda az igazság (2009)

 

Információk, cikkek, riportok, videók.


(2010 április)

Jancsó Miklóst legújabb filmje, az Oda az igazság apropóján kérdeztük, de interjúnkban elkalandoztunk a múlt filmjei, illetve a társadalmak mindenkori anomáliái felé.

( 2010. 02. 06. filmhu)

Bacsó Péter beszélgetései Jancsó Miklóssal

Magvető Könyvkiadó, Budapest

(Csillag Ádám dokumentumfilmje. 93 perc)

 

Leemeltük a polcról Hernádi Gyula könyvét Jancsó szeretőiről.

Nemrég írtunk arról a kezdeményezésről, hogy az egyik könyvesbolt a könyveit egyenpapírba csomagolja, hogy a kedves vásárló ne a borító alapján ítéljen.

A Jancsó Miklós szeretői című könyvnek ez például elég sokat segített volna,

mert jobban meghozta volna a kedvemet az, ha csak annyit tudok róla, hogy „magyar filmrendező anekdotái” és nem látom az erősen bulváros borítót.

Pedig a Jancsó Miklós szeretőit a rendező állandó alkotótársa, Hernádi Gyula írta,

így a kissé hatásvadász fejezetcímek ellenére sem gondolnám, hogy ez a könyv egalizálható lenne a kilencvenes években kritikus méreteket öltő bulvárkönyvekkel, amiknek órák is elég volt ahhoz, hogy szétessenek.

(Bár ezt a könyvet is csak óvatosan merem lapozni, mert ez is esik szét.)

Hernádi magyarázkodik is egy kicsit a Miklósnak írt bevezetőben:

"Természetesen a saját szeretőim története se titok, megírnám azt is szívesen. Egyetlen dolog tartott vissza: nem vagyok olyan érdekes, mint amilyen te vagy. Ezért választottalak téged. Sokan azt fogják mondani, nem jut már semmi az eszembe, azért írok a szeretőidről. Most valóban nem jutott más az eszembe. Örülök, hogy pont ez jutott az eszembe."

Mi is örülünk, hogy így alakult, nemcsak azért, mert a kissé nehézkes ismerkedés után könnyen rájöhetünk, hogy Jancsó szerelmi élete tényleg könyvet érdemel. Hernádi időnként önkényesen bánt Jancsó vallomásaival. Ezzel együtt még olvasni sem egyszerű ennyi női nevet egymás után (a könyvben 514 szeretőről esik szó!), viszont a gyakorta pikáns történetekből azért szép lassan kirajzolódik Jancsó Miklós személyisége is. Nem kifejezetten a filmrendező Jancsóé, de azért valamennyit róla is megtudunk.

A történetek nem mindegyike vidám: Jancsó szeretőinek nagy része nem, hogy a könyv megjelenését nem érhette meg, hanem a század felét sem. Az egyik legbrutálisabb rész az, amikor Jancsó zsidó származású szerelme után akar beszökni a gettóba; még azzal is megpróbálkozik, hogy zsidónak hazudja magát, de a nyilasok lehúzzák a nadrágját és kinevetik ép fitymája miatt (!). Pár nappal később a lányt a nyilasok kivégzik.

A Jancsó Miklós szeretői alaphangulata egy-két mellbevágó történetet leszámítva azért pont olyan kedélyes, amilyennek nyilatkozatai alapján Jancsó tűnt számomra. Persze nem ismerhettem személyesen, de egy olyan embernek tűnt, aki nem szereti, ha mesternek hívják; viszont annál inkább szeret viccelni. És persze nőket hajkurászni.

Szeretettel ajánlom azoknak, akik szeretnek hencegni változatos szerelmi életükkel, ez a dicsekvésmentes könyv garantáltan kiábrándítja őket. De talán még jobb, ha valaki csak emlékezésképp húzza elő ezt a könyvet, érdemes.

Sallai László 2015-02-01

Hernádi Gyula: Jancsó Miklós szeretői. Szabad-tér Kiadó, Budapest. 1988.

 

6 Ansichten

Aktuelle Beiträge

Alle ansehen

Comments


bottom of page