![Logo Color[267].jpg](https://static.wixstatic.com/media/7b23f9_3d65760a3ecf4da2ae6629850876cc76~mv2.jpg/v1/fill/w_162,h_132,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,enc_avif,quality_auto/Logo%20Color%5B267%5D.jpg)
2022 április 29. 19:00 órakor a Quartierstreff 33 -ban (Wannerstr. 33, 79106 Freiburg)
A program időtartama 2 óra 42 perc.
A 2006. őszi magyarországi tiltakozások 2006. szeptember 17-én indult kormányellenes tüntetések sorozata, amelyek elsősorban Budapesten, valamint több magyarországi városban kezdődtek, néhány nappal azután, hogy nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek az ún. őszödi beszéde, amely az MSZP zárt frakcióülésén hangzott el 2006. május 26-án.
A demonstrációk középpontja Budapesten, az Országház előtt, a Kossuth téren volt, ahol eleinte tízezres tömeg gyűlt össze esténként. A tüntetők napokon belül különböző csoportokat, szervezeteket alakítottak, melyeket egységesen Kossuth térieknek
neveztek el. A tüntetők egy csoportja szeptember 18-án az éjjeli órákban „megostromolta” a Magyar Televízió székházát, jelentős károkat okozva az épületben, illetve több, az épület előtt álló (főleg MTV-s) autóban. A következő két éjszaka során a város több pontján kemény összecsapások voltak a tüntetők és a rendőrök között.
A következő hónapok folyamán alkalmi csoportosulások és kormányellenes szervezetek országszerte nap mint nap tüntetéseken követelték a kormányfő lemondását.[6][7][8] Orbán Viktor Fidesz-elnöknek a kormányfő távozását követelő sikertelen ultimátumát követően ugyanitt tartott a Fidesz is tüntetéssorozatot.
2006. október 23-án, az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a délutáni óráktól Budapesten ismét összecsapások kezdődtek a lezárt Kossuth térre behatolni akaró csoportok és a rendőrség között. Este egy csoport folyamatos „Gyurcsány, takarodj!” skandálással zavarta meg az Ötvenhatosok terén tartott egyperces, országos néma tiszteletadást, amelyen a biztonsági figyelmeztetés ellenére részt vett Gyurcsány Ferenc, ugyanakkor nem jelent meg Sólyom László köztársasági elnök. A Belvárosban, ahol az Astoriánál külön tömeggyűlésen tartott megemlékezést a Fidesz, a zavargások és a kora hajnalig tartó tömegoszlatás során többen súlyosan megsérültek.
Az utcai tüntetések október 23-a után a Kossuth tériek egy csoportjának a Batthyány-örökmécsesnél tartott napi összejöveteleiként folytatódtak, vidéken is kisebb létszámban. Az eseménysorozat utolsó nagyobb megmozdulása 2006. november 4-én a Fidesz fáklyás felvonulása volt Budapesten, ahol az emléknapon más jobboldali, nemzeti radikális illetve szélsőjobboldali csoportok is tartottak kormányellenes rendezvényeket.
A rendőrség a tiltakozásokkal kapcsolatban összesen 472 embert állított elő, 284-et bűncselekmény, 117-et szabálysértés, 71-et pedig egyéb szabályszegés vádjával. 2008 októberéig 62 személy ellen indult büntető- és 12 személy ellen indult szabálysértési eljárást szüntettek meg. Egy ember ügyészi megrovást kapott, kettőt pedig elítéltek, három ember ügyét a bíróság az illetékes önkormányzathoz utalta, egy ember figyelmeztetést, tizenkét másik pénzbírságot, heten pedig elzárást kaptak. 219 emberrel szembeni büntetőeljárás még nem volt lezárva, 82 másik személy ügyében pedig a rendőrség nem rendelkezett információkkal. A rendőrök, pontosabban a REBISZ emberei közül összesen 45 személy ellen indult eljárás, közülük hármat jogerősen, míg hármat nem jogerősen ítéltek el, tizenhármukkal szemben megszüntették az eljárást, további tizenegyet pedig jogerősen, kilencet nem jogerősen felmentettek. Egy esetben még tart a nyomozás, egy másik ügyben pedig még nem tűzték ki a tárgyalást. A többi négy rendőr ellen pótmagánvádas eljárás folyik. A fenti 472 tüntető és 45 rendőr ellen összesen 348 eljárás indult, melyek közül 224-et szüntettek meg, jogerős ítélet 38 esetben született, ebből 22 magánszemélyekkel szemben
35 személy összesen 28 kártérítési pert indított az állam ellen, melyek közül 2008. szeptember 10-ig 12 zárult le. Két eset elkésett, a többi tízben a bíróság kártérítés - összesen 7 201 918 Ft - kifizetésére kötelezte az államot, pontosabban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot (IRM). A többi 16 ügyben még nem született ítélet.
2006-ban Budapesten valami összetört. Az akkor tizenhat éves Magyar Köztársaság vezetőjének kiszivárgott “őszödi beszéde” alapjaiban rengette meg az emberek demokráciába és a kommunizmus utáni rendszerváltozásba vetett hitét.
Elkxrtuk
Magyarország első, valós eseményeken alapuló politikai krimije ebbe az időszakba, 2006 indulatokkal teli őszére kalauzolja el nézőit egy fiatal, feltörekvő elemzőlány történetén keresztül. Amikor Réka (Bánovits Vivianne) rájön, hogy a főnöke (Bokor Barna) részt vett egy botrányos miniszterelnöki hangfelvétel kiszivárogtatásában, úgy dönt, fényt derít az igazság részleteire, hogy ezzel jobb pozíciót zsarolhasson ki magának. Összeáll az MTV-nél újságíró-gyakornokként dolgozó szerelmével (Mózes András), és nyomozni kezd, de mivel lebukik a főnöke előtt, egy nagyhatalmú kör célpontjává válnak. Ezért miközben a beszéd kiszivárogtatásának hátterét, a tévészékház ostromának részleteit és a budapesti rendőrattakok ellentmondásait kutatják, nem csak a karrierjük kerül veszélybe...
Bemutató dátuma: 2021. október 21. Forgalmazó: Megafilm Kft.
Rendszerváltást akartak, nem átmentést
Krassó György és a nyolcvanas évek elfelejtett hősei
„Ők a Rózsadombon lázadtak, mi albérletekben bujkáltunk”
Civil jelentés – A 2006-os jogsértések (dokumentumfilm)
A film a 2006-os, gumilövedékes rendőrattakba torkolló tüntetést és annak percepcióját,
a médiában való megjelenését tárgyalja, klasszikus, tényfeltáró dokumentumfilmes módszerrel.
Rendező-operatőr: Gulyás János - K&G Film, 2006–2007, 102'
Közlemény
Tanártovábbképzés
Időpont: 2022. mdjus 7. 9:00-17:00
Helyszín: Liszt Intézet (Christophstr. 7, 70178 Stuttgart)
,,A Hősök terén sok király meg vezér van kiszobrozva."
Hungarológia és a származásnyelvi tudásszerkezet.
Hogyan egyeztessük össze a nyelv, a történelem és az irodalom tanítását?
Melyikre van nagyobb szüksége a magyarul tanuló külföldieknek és a
hétvégi magyar iskolákba jàró gyerekeknek? Vannak-e. Iehetnek-e új
válaszok a régóta ismert problémákra? Mi az, amit elengedhetünk a nyelv
oktatása során, és mi az, amihez mégis ragaszkodnunk kell? Az elöadás az
idegen nyelvi és származásnyelvi oktatási helyzet összehasonlitásával, az
ezekből fakadó kihIvásokkal és az ezekre adható válaszokkal kapcsolatban
hív közös gondolkodásra.
Vendégelőadóink: Dr. Maroti Orsolya, a KKM
NOF, és az ELTE BTK Magyar mint Idegen Nyelv Tanszék adjunktusa
és
Gordos Katalin, a Balassi füzetek társszerzője.
A képzés térítésmentes, a részvételröl kétnyelvű igazolást állítunk ki.
Továbbl információk és jelentkezés: t.fuessenhaeuser@uki-sdd
A Miszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának támogatásával.
Comments